Óbuda a 2000 éves város

A városnézés által szervezett várostörténeti séta.

E poszt története még péntek reggel kezdődött. Vero a Lásd Budapestet blog írója továbbított részemre egy levelet. Meghívót kapott szombatra, egy óbudai várostörténeti sétára, melyen egyéb irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. Az utóbbi időben én több posztot is írtam Óbudáról, ezért gondolta, hogy érdekelhet a dolog. Örömmel vettem a váratlan lehetőséget és azonnal elküldtem a jelentkezésemet, melyre rövid időn belül meg is kaptam a visszaigazolást. Már csak az időjárást figyeltem izgatottan. Pénteken egész nap szakadt a hó és szombatra sem ígértek sok jót az időjósok. A jóslat bejött, szakadó esőben indultam Óbudára és emiatt csak minimális fotófelszerelést vittem magammal. Elsősorban az új információk iránti vágyam vitt, kevés fotó készült - az is csak dokumentációs céllal. Az előzetes információk alapján limitálva volt a jelentkezési létszám 30 főben. A találkozó délelőtt 9.50-kor volt a Zichy-kastély előtt, a Szentlélek téren.

Plasztikai beavatkozás

Erősen beszürkült már, mire leértem a hegyről. Az este közeledtével a színek lassan eltűntek, de ez így van rendjén. Itthon a fotók feldolgozása során én sem erőltettem a dolgot. A soron következő fotósorozat - a téma és a szegényes fényviszonyok miatt - fekete-fehér effektet kapott. Miközben a buszmegállóba igyekeztem, áthaladtam a Bécsi úton. Itt már jó hosszú ideje tart a terület rekonstrukciója. Évekkel ezelőtt a régi Óbuda hangulatát megtartva, lakóparkok, kis üzlethelyiségek, hangulatos éttermek épültek és megújult a Kolosy téri piac is. Sok minden megváltozott, megszépült, de valljuk be van még itt munka bőven. Véleményem szerint még ma is a hatalmas ellentétek utcája. Egyenlőre megfér még egymás mellett a takaros kis épület és a bontásra erősen megérett romhalmaz is. A foghíj telkek esetenként illegális szemétlerakóként funkcionálnak. Szóval sok mindent kell még itt rendbe hozni szépészeti beavatkozással. Bizonyára felvetődött Bennetek a kérdés, hogy miért használom a posztban a plasztikai illetve szépészeti beavatkozásokat hasonlatként. Ha megnézitek a sorozat első fotóját akkor megértitek, hogy ezt nem hagyhattam ki.

Csipkerózsika álma

Tudom, furcsán hangzik e heti posztom címe, de ott a helyszínen én rögtön ehhez társítottam a látottakat. Miután lefotóztam az előző posztban bemutatott golgota szoborcsoportot, akár indulhattam is volna haza. Nagyon hideg volt, de mostanában olyan ritkán sikerül időt szakítanom a fotózásra, hogy mindenféleképpen szerettem volna még kihasználni a maradék időt szürkületig. Ekkor jutott eszembe a Szent Vár kápolna felett elvezető kis erdei ösvény. Még soha nem mentem végig rajta, nem tudtam milyen hosszú és hová vezet. Nézzük meg! Mit veszíthetek? Maximum visszafordulok. Elindultam. Pár lépés után máris a kis kápolna rozsdás tetejével egy magasságban haladtam tovább.