Budapest fotográfusa - Klösz 100

Ki is volt Klösz György, aki oly felbecsülhetetlen értékű fotógyűjteményt hagyott a korabeli Pestről az utókorra? Szeretném ha e poszton keresztül kicsit megismernétek Budapest fotográfusát.

Johann Justus Georg Kloess néven, 1844. november 15-én látta meg a napvilágot Darmstadtban. 

Klösz György (Forrás: Google Images)

Elemi iskolai tanulmányai után vegyészetet és gyógyszerészetet kezdett tanulni. Miután megszerezte diplomáját, Bécsben kezdett el dolgozni gyógyszerészként. Munkája mellett érdeklődni kezdett a fényképészet iránt is. Más idők jártak akkor. Nem voltak még digitális képek, azonnal visszanézhető fotók, szinte végtelen kapacitást nyújtó memóriakártyák. Bizonyára visszaemlékeztek régi filmekből a harmonikaszerű fényképezőgépekre és a vulkánszerű kilövellést produkáló "vakukra". Meglehetősen bonyolult és költséges volt az eljárás.

A Gizella (Vörösmarty tér), 1875 és 1877 között

Mindezek ellenére Klösz teljesen a megörökíthető pillanatok varázsának hatása alá került. Ezért eredeti szakmáját feladva, 1865-től segédként kezdett dolgozni dr. Hermann Heid műtermében.

A Keleti pályaudvar, 1884 és 1898 között

Főnöke megbízásából, két kollégájával a kiegyezés időszakában érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy Pesten is egy műtermet - akkori nevén fényírdát - nyissanak. Később már csak egyedül dolgozott és hamarosan jó nevű portréfotósként tartották számon az emberek.

A Pekáry-ház a Király utcában 1893 és 1897 között

1871-ben alapítótagként, többed magával megalakították a Magyar Fényképészek Egyletét, illetve felvette a magyarosabb hangzású Klösz nevet. A fényképészeti eljárások roham léptekkel fejlődtek és Klösz volt az első úttörő aki megpróbálkozott szabad térben, kint a városban fotózni. Ekkor születtek meg a felbecsülhetetlen értékű fotógyűjtemény első darabjai.

A Nyugati pályaudvar építés közben, 1877

Megörökítette az éppen egyesülő Budapest életét, épületeit, pillanatait. Ráadásul ez egy igen jövedelmező üzletágnak bizonyult, hiszen az elkészült képek több érdeklődő figyelmét is felkeltették.

A Dohány utcai zsinagóga, 1894 körül

Később már sorozatokat is publikált, képeinek híre pedig eljutott Bécsbe is, melynek eredményeként meghívást kapott az 1873-as Világkiállításra, mint a rendezvény hivatalos fotográfusa. A Bécsi Fotóművészek Szövetsége is tagjai közé fogadta.

Városligeti körönd, 1896 körül

Látkép a régi pesti Városháza tornyából, 1890-es évek végéről

A Népszínház utca, 1890-es évek

Igyekszik folyamatosan fejlődni. Új műtermet nyit, fotói sokszorosítását pedig egy saját erőből alapított nyomdában oldja meg. A vállalkozás tevékenységi köre később fotócikk kereskedelemmel is bővül. Ott van minden fontos eseményen (Kossuth Lajos temetése, Millenniumi kiállítás). Szinte már-már a mai "angel" technikát idézi a technikája. Több segédet is alkalmaz, így egyszerre több szemszögből is bemutatja az adott esemény pillanatait.

A Ferenciek tere és a Hatvani (Kossuth Lajos utca), 1890 körül

A technika folyamatosan fejlődik, egyre nagyobb szabadságot ad a fotográfusnak. Már nem csak Pesten fotóz. Több száz fotós sorozatot készít a híres magyar kastélyokról. Fia, miután elvégezte Bécsben a grafikai főiskolát betársul apja nyomdaipari cégébe, mely később számos úttörőnek számító technikai újítást vezetett be. Szinte haláláig dolgozott, 1913. július 4-én távozott az élők sorából. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A zugligeti villamos régi végállomása, 1880-as évek

Díszkút a Podmaniczky utcában, a Ferdinánd hídnál, 1874 körül

Sajnos a több tízezresre becsült teljes életmű nem maradt fenn, ismert alkotásainak száma 4000 fotó körül van.

Marhavágóhíd a Soroksári úton, 1880 körül

Klösz Györgynek, a hazai városfotózás úttörőjének, 2008-ban egy emléktáblát állított a BKV, melyet a Ferenciek terén tekinthetünk meg. Nap mint nap arra járok, ezért gondoltam legyen ez a fotó a két részes sorozat záróképe. Véleményem szerint, sajnos a tábla kihelyezése nem lett tökéletesen végig gondolva. Nem központi helyre állították ki, keresni kell. 2-2,5 méter magasan, egy meglehetősen sötét sarokban kapott helyet - pontosan két neonsor között. A patinásan sötét réz vagy bronz tábla, ilyen magasságban és fényviszonyok között, még közelről is nehezen olvasható. Kár érte! Ahhoz, hogy egyáltalán ennyire olvasható legyen a szöveg, utómunkáznom kellett a fotót.

KLÖSZ GYÖRGY

Darmstadt 1844 - Budapest 1913

emlékére állította a BKV Zrt.

hálával amiért fényképein 

megörökítette Budapest

első virágkorát

s benne a fővárosi

közösségi közlekedés

első évtizedeit.

2008

Az illusztrációként feltöltött fotókat szintén a metrószerelvényeken készítettem.