Oldalak

2013. március 30., szombat

Budapest fotográfusa - Klösz 100

Ki is volt Klösz György, aki oly felbecsülhetetlen értékű fotógyűjteményt hagyott a korabeli Pestről az utókorra? Szeretném ha e poszton keresztül kicsit megismernétek Budapest fotográfusát.


Johann Justus Georg Kloess néven, 1844. november 15-én látta meg a napvilágot Darmstadtban. 

Klösz György (Forrás: Google Images)

Elemi iskolai tanulmányai után vegyészetet és gyógyszerészetet kezdett tanulni. Miután megszerezte diplomáját, Bécsben kezdett el dolgozni gyógyszerészként. Munkája mellett érdeklődni kezdett a fényképészet iránt is. Más idők jártak akkor. Nem voltak még digitális képek, azonnal visszanézhető fotók, szinte végtelen kapacitást nyújtó memóriakártyák. Bizonyára visszaemlékeztek régi filmekből a harmonikaszerű fényképezőgépekre és a vulkánszerű kilövellést produkáló "vakukra". Meglehetősen bonyolult és költséges volt az eljárás.

A Gizella (Vörösmarty tér), 1875 és 1877 között

Mindezek ellenére Klösz teljesen a megörökíthető pillanatok varázsának hatása alá került. Ezért eredeti szakmáját feladva, 1865-től segédként kezdett dolgozni dr. Hermann Heid műtermében.

A Keleti pályaudvar, 1884 és 1898 között

Főnöke megbízásából, két kollégájával a kiegyezés időszakában érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy Pesten is egy műtermet - akkori nevén fényírdát - nyissanak. Később már csak egyedül dolgozott és hamarosan jó nevű portréfotósként tartották számon az emberek.

A Pekáry-ház a Király utcában 1893 és 1897 között

1871-ben alapítótagként, többed magával megalakították a Magyar Fényképészek Egyletét, illetve felvette a magyarosabb hangzású Klösz nevet. A fényképészeti eljárások roham léptekkel fejlődtek és Klösz volt az első úttörő aki megpróbálkozott szabad térben, kint a városban fotózni. Ekkor születtek meg a felbecsülhetetlen értékű fotógyűjtemény első darabjai.

A Nyugati pályaudvar építés közben, 1877

Megörökítette az éppen egyesülő Budapest életét, épületeit, pillanatait. Ráadásul ez egy igen jövedelmező üzletágnak bizonyult, hiszen az elkészült képek több érdeklődő figyelmét is felkeltették.

A Dohány utcai zsinagóga, 1894 körül

Később már sorozatokat is publikált, képeinek híre pedig eljutott Bécsbe is, melynek eredményeként meghívást kapott az 1873-as Világkiállításra, mint a rendezvény hivatalos fotográfusa. A Bécsi Fotóművészek Szövetsége is tagjai közé fogadta.

Városligeti körönd, 1896 körül

Látkép a régi pesti Városháza tornyából, 1890-es évek végéről

A Népszínház utca, 1890-es évek

Igyekszik folyamatosan fejlődni. Új műtermet nyit, fotói sokszorosítását pedig egy saját erőből alapított nyomdában oldja meg. A vállalkozás tevékenységi köre később fotócikk kereskedelemmel is bővül. Ott van minden fontos eseményen (Kossuth Lajos temetése, Millenniumi kiállítás). Szinte már-már a mai "angel" technikát idézi a technikája. Több segédet is alkalmaz, így egyszerre több szemszögből is bemutatja az adott esemény pillanatait.

A Ferenciek tere és a Hatvani (Kossuth Lajos utca), 1890 körül

A technika folyamatosan fejlődik, egyre nagyobb szabadságot ad a fotográfusnak. Már nem csak Pesten fotóz. Több száz fotós sorozatot készít a híres magyar kastélyokról. Fia, miután elvégezte Bécsben a grafikai főiskolát betársul apja nyomdaipari cégébe, mely később számos úttörőnek számító technikai újítást vezetett be. Szinte haláláig dolgozott, 1913. július 4-én távozott az élők sorából. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

A zugligeti villamos régi végállomása, 1880-as évek

Díszkút a Podmaniczky utcában, a Ferdinánd hídnál, 1874 körül

Sajnos a több tízezresre becsült teljes életmű nem maradt fenn, ismert alkotásainak száma 4000 fotó körül van.

Marhavágóhíd a Soroksári úton, 1880 körül

Klösz Györgynek, a hazai városfotózás úttörőjének, 2008-ban egy emléktáblát állított a BKV, melyet a Ferenciek terén tekinthetünk meg. Nap mint nap arra járok, ezért gondoltam legyen ez a fotó a két részes sorozat záróképe. Véleményem szerint, sajnos a tábla kihelyezése nem lett tökéletesen végig gondolva. Nem központi helyre állították ki, keresni kell. 2-2,5 méter magasan, egy meglehetősen sötét sarokban kapott helyet - pontosan két neonsor között. A patinásan sötét réz vagy bronz tábla, ilyen magasságban és fényviszonyok között, még közelről is nehezen olvasható. Kár érte! Ahhoz, hogy egyáltalán ennyire olvasható legyen a szöveg, utómunkáznom kellett a fotót.


KLÖSZ GYÖRGY
Darmstadt 1844 - Budapest 1913
emlékére állította a BKV Zrt.
hálával amiért fényképein 
megörökítette Budapest
első virágkorát
s benne a fővárosi
közösségi közlekedés
első évtizedeit.
2008

Az illusztrációként feltöltött fotókat szintén a metrószerelvényeken készítettem.

10 megjegyzés:

  1. simply beautifully captured shots...lovely!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. I agree with you. Nice to see these 100 years old photos.

      Törlés
  2. such a talented photographer. these photos are so wonderfully composed.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Yes, He was really. We know old Budapest from his photos.

      Törlés
  3. I really like seeing old photos and reading about history. It is always fun to compare how the city used to look and lucky to have such wonderful photographs of its past.

    VálaszTörlés
  4. thanks for this trip back in time! wishing you a good new week from sunny+cold tulipland!

    VálaszTörlés
  5. Tényleg több figyelmet megérdemelne Klösz György. Szívesen nézegetem a régi fotókat. Jó összehasonlítani milyen volt a múltban, és most milyen Budapest. Van ahol sajnos hátrányára változott a városkép :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem e metrós fotósorozat segítségével most sokan megismerik, nagyon jó ötletnek tartom! Most néztem végig a Budapest Anno és a Budapesti üdvözlet című könyveket, gyönyörű volt a régi Budapest!

      Törlés