Duna Pláza Oldtimer Fesztivál 2.rész

Budapest, 2013 szeptember 14-28.

A következő fotósorozatban a versenyautóké lesz a főszerep. Igazi oldtimer szörnyetegek, sok-sok hengerbe zárt lóerővel. Az első versenygép sajnos ismét elég méltatlan helyre lett leparkírozva. Egy lépcső beugrója és egy kis büfé pultja közé, félig napsütötte, félig árnyékos helyre. Közel sem volt ideális helyzet fotózásra.

Duna Pláza Oldtimer Fesztivál 1.rész

Budapest, 2013 szeptember 14-28.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy nagyon ritkán járok plázákba. A hét közepén, egyik este is csak megrendelt könyvek átvételére ugrottam be a feleségemmel a Duna Plázába. Én miután beléptem az épületbe, szinte el is felejtettem, hogy eredetileg miért jöttünk ide. Fantasztikus autócsodák, régi amerikai sirályszárnyas cirkálók, egyedileg épített hot rod szörnyetegek parkíroztak sorban a pláza folyosóin. Imádom ezeket a régi autókat. Szárnyaló kreativitás, gyönyörű vonalak, formák jellemzik ezeket az oldtimereket, szemben a mai steril, letisztult, "szabvány" formavilággal. Tegnap délelőtt aztán visszamentem - már fényképezőgéppel a kezemben - hogy tüzetesebben megnézzem ezeket az autócsodákat. Sok-sok fotót készítettem és szokás szerint elsősorban most is a részletek álltak a fókuszban. Régi házak után most következzenek a régi autók. 

   

Budapest 100 - István utca 20.

Budapest 100 - Száz éves házak ünnepe (2013. április 6-7.) 

A három utca által határolt területen álló hatalmas szecessziós épülettömb megtekintésének utolsó állomása következett.

Budapest 100 - Hernád-udvar

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

A környék legnagyobb épülettömbjének megtekintése az István utcai bejárat felől folytatódott. Elindult a kis csapat, de előtte egy rövid időre bekukkanthattunk a Hernád-udvarba is.

Budapest 100 - Hernád utca 36-38.

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

Következzen most ismét egy fővárosi matuzsálem bemutatása. Bő két hónapja írtam utoljára 100 éves házról posztot, pedig van még néhány a tarsolyomban az áprilisi sétáról. Most irány a VII. kerület!

Veli Bej fürdő

A városnézés által szervezett várostörténeti séta

Elérkeztem a sétát bemutató sorozat utolsó részéhez. Nem titkolom, hogy a megtekintett emlékek közül az Irgalmasok Veli Bej fürdője volt az egyik, amit nagyon szerettem volna élőben is látni. A felújítás kapcsán láttam róla egy-két fotót, ami nagyon megfogott. Őszinte kíváncsisággal vártam, hogy láthassam a múlt és jelen összhatását.

Gül Baba türbéje

A városnézés által szervezett várostörténeti séta

A száz éves ház története után ugorjunk még nagyobbat vissza az időben, egészen az 1540-es évekig. A most bemutatandó sírkápolna ugyanis ekkor épült (1543-1548). A budai oldalon jártunk, nem messze a Margit-híd budai hídfőjétől. Bevallom izgatottan vártam ezt a programot, mivel korábban még nem láttam a türbét. Magam sem tudom, hogy miért. Valahogy eddig kimaradt.

Budapest 100 - Magyar utca 27.

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

A ferencvárosi háznézés után a következő célpontom a belvárosban volt. A Kálvin tértől csak néhány perces sétára található Magyar utca 27-be igyekeztem. Mint mindig, először a ház homlokzatával ismerkedtem.  Az épület felújított külsővel tornyosult fölém a rendkívül keskeny és egyirányú utcában. Ívek, szobrok, újszerű nyílászárók - jól tartotta magát a százéves matuzsálem.

Belvárosi plakátkiállítás

Nap mint nap áthaladok a Deák téren, de az esetek többségében ezt a föld alatt teszem. Gyors módja a városi közlekedésnek, de így könnyen lemarad az ember a felszínen zajló eseményekről, érdekességekről. Így történt, hogy a most bemutatandó plakátkiállításra is a feleségem hívta fel a figyelmemet. Nem tudta, hogy milyen kiállításról van szó, de a régi budapesti fotók említése nekem éppen elég volt. Másnap fényképezőgéppel érkeztem a Városháza parkba.

Összehoztuk - Mester utca 34.

Budapest 100 - Száz éves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

Nincs mese, el kell ismernünk, hogy az internet elterjedésével hihetetlen távlatok és lehetőségek nyíltak meg az emberek előtt. Szinte kitörölhetetlen része lett a mindennapi életünknek. Dolgozunk, szórakozunk, kommunikálunk, vásárolunk a világháló segítségével. Miért írom e sorokat ebbe a blogba? Mindjárt elmesélem.

Király Gyógyfürdő

A városnézés által szervezett várostörténeti séta

Az előző poszt vidám gyermekarcai után folytatom a legutóbbi várostörténeti séta leírását. A séta során megtekintett török emlékek közül hármat volt alkalmunk belülről is megtekinteni. Az első a Fő utcában található Király Gyógyfürdő volt. 

Budapest 100 - Mester utca 34.

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

Azt gondoltam, hogy egy kis változatosság jót tesz a blognak. Török emlékek után jöjjön ismét egy kis Budapest 100, mielőtt betérünk egy-két török fürdőbe. A korábban már bemutatott Csengery utcából a következő célpontom Ferencváros volt. A Mester utcában is várt rám egy százéves matuzsálem. A leírások szerint itt nem szerveztek semmilyen kiegészítő programot, de a ház szabadon látogatható volt.

Török emlékek Budán 2.rész

A városnézés által szervezett várostörténeti séta

Pár utcasarokkal odébb megérkeztünk sétánk következő állomásához, a Király fürdőhöz.

Kereszt és félhold 1.rész

A városnézés által szervezett várostörténeti séta 

Még februárban, az Idegenvezetők Világnapja alkalmából szervezett óbudai várostörténeti séta után kaptam egy tavaszi programfüzetet Esztertől. Két kirándulási lehetőség egyből felkeltette az érdeklődésemet. Pannonhalmát azóta már megjártuk - egy több részes posztsorozatot találsz róla a másik blogomon. A másik érdekes program "Kereszt és félhold - török emlékek Budán" címen lett meghirdetve. A négy órás séta alatt többek között török fürdők meglátogatása is szerepelt a leírásban. Számomra egy kicsit titokzatos, ismeretlen világ - tudtam, hogy ott a helyem! Idén a tél nagyon elhúzódott. Az első tervezett időpontban még kemény mínuszok voltak a városban. Eszter remek taktikai érzékkel - ezúton is köszönet érte - két héttel eltolta a séta időpontját. Az elmúlt vasárnap végre verőfényes napsütésben, nyárias melegben gyülekezett a kis csapat Budán, a Rácz-fürdő épülete előtt. Azt hiszem minden résztvevő nevében leírhatom, hogy a szép idő szinte "megduplázta" a kapott élményt faktort. Kellemes volt a séta, sok fotó készült. A következő posztokban megpróbálom megosztani az olvasóimmal a séta során szerzett élményeimet, valamint illusztrálni azt néhány fotóval. Köztudott, hogy a muzulmán vallásban nagyon fontos a fürdés szertartása. Az is mindenki által ismert, hogy kis országunk gazdag termálvizekben. A 150 éves uralom alatt számos helyen kihasználták a törökök eme természeti adottságunkat. Több, ma is működő török fürdő emlékeztet vissza minket arra a korra. Budapesten a budai hegyek és a Duna találkozásánál kialakult törésvonal mentén, nagyjából 110 forrás tör a felszínre, melyek nagy része melegvizű. Tudnunk kell, hogy két fajta török fürdőt különböztetünk meg. Az egyik a hamam (gőz-tisztasági fürdő), míg a másik az ilidzsa vagy kaplidzsa (termál-gyógyfürdő). Az imént említett melegvizes források 15-80C fok közötti hőmérsékletűek, így elmondhatjuk, hogy a budai török fürdők az ilidzsa kategóriába tartoznak. A séta során két fürdőt belülről is megnézhettünk. Megtapasztalhattuk a meleget és a párát. Mint említettem a séta a Rácz-fürdő épületénél kezdődött.

Budapest 100 - Csengery utcai hangulat 2.rész

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. április 6-7.)

Következzenek hát az előző poszt végén megígért hangulat és részletfotók a Jellinek-ház belső udvarából. Nagyjából egy tucatnyi képet válogattam ehhez a poszthoz. Induljunk el a földszintről. Belépve a ház kapuján csak pár lépcsőfok és máris a belső udvaron állunk.

Budapest 100 - Csengery utca 61. 1.rész

Budapest 100 - Százéves házak ünnepe (2013. Április 6-7.)

Az elmúlt hétvégén, immár harmadik alkalommal került megrendezésre a "Budapest 100 - Százéves házak ünnepe" néven futó program. Idén több mint ötven ház és közintézmény nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, stílszerűen az év századik napjához legközelebb eső hétvégén. Aki szereti a fővárost, a régi házakat útra kelt és a lehető legtöbb épületet keresett fel. A lakók és a szervezők érdekes programokkal, előadásokkal - sok helyen étellel, itallal és térképpel fogadták a látogatókat. Meglepetten tapasztaltam, hogy milyen sok külföldi vett részt ezen a programon. Nekem sokáig úgy nézett ki, hogy nem fogok tudni részt venni, de az utolsó pillanatban mégis csatlakozhattam. Sajnos a legérdekesebbnek tűnő épületek látogatása regisztrációhoz volt kötve, így azokról lemaradtam. De nem keseredtem el, maradt még egyéb látnivaló is bőven. Mindkét nap jártam a várost és a látottakat több részletben fogom közzé tenni e blogon. A meglehetősen szürke és borongós első nap délelőttjén, az első célpontom a Csengery utca 61. szám alatt található Jellinek-ház volt.

Budapest fotográfusa - Klösz 100

Ki is volt Klösz György, aki oly felbecsülhetetlen értékű fotógyűjteményt hagyott a korabeli Pestről az utókorra? Szeretném ha e poszton keresztül kicsit megismernétek Budapest fotográfusát.

Egy rendhagyó kiállítás - Klösz 100

Tavaly nyáron, a nagy hőségben már meghívtam egyszer az olvasóimat egy virtuális, földalatti sétára. Akkor a Deák téren, a földalatti központban fotóztam. A most következő két posztban ismét a mélybe ereszkedünk. Akik napi szinten használják a metrót, azok bizonyára felfigyeltek arra, hogy az elmúlt napokban korabeli budapesti fotók másolatai láthatók a kocsik falán. "Klösz 100" - egy rendhagyó kiállítás képei.

Tavaszi napsütésben

Bár az előrejelzések szerint a hétvégén még visszatér a tél, azért már volt alkalmunk élvezni a tavasz közeledtét is. Íme néhány fotó a napsütéses napokról.

Óbuda a 2000 éves város

A városnézés által szervezett várostörténeti séta.

E poszt története még péntek reggel kezdődött. Vero a Lásd Budapestet blog írója továbbított részemre egy levelet. Meghívót kapott szombatra, egy óbudai várostörténeti sétára, melyen egyéb irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. Az utóbbi időben én több posztot is írtam Óbudáról, ezért gondolta, hogy érdekelhet a dolog. Örömmel vettem a váratlan lehetőséget és azonnal elküldtem a jelentkezésemet, melyre rövid időn belül meg is kaptam a visszaigazolást. Már csak az időjárást figyeltem izgatottan. Pénteken egész nap szakadt a hó és szombatra sem ígértek sok jót az időjósok. A jóslat bejött, szakadó esőben indultam Óbudára és emiatt csak minimális fotófelszerelést vittem magammal. Elsősorban az új információk iránti vágyam vitt, kevés fotó készült - az is csak dokumentációs céllal. Az előzetes információk alapján limitálva volt a jelentkezési létszám 30 főben. A találkozó délelőtt 9.50-kor volt a Zichy-kastély előtt, a Szentlélek téren.

Plasztikai beavatkozás

Erősen beszürkült már, mire leértem a hegyről. Az este közeledtével a színek lassan eltűntek, de ez így van rendjén. Itthon a fotók feldolgozása során én sem erőltettem a dolgot. A soron következő fotósorozat - a téma és a szegényes fényviszonyok miatt - fekete-fehér effektet kapott. Miközben a buszmegállóba igyekeztem, áthaladtam a Bécsi úton. Itt már jó hosszú ideje tart a terület rekonstrukciója. Évekkel ezelőtt a régi Óbuda hangulatát megtartva, lakóparkok, kis üzlethelyiségek, hangulatos éttermek épültek és megújult a Kolosy téri piac is. Sok minden megváltozott, megszépült, de valljuk be van még itt munka bőven. Véleményem szerint még ma is a hatalmas ellentétek utcája. Egyenlőre megfér még egymás mellett a takaros kis épület és a bontásra erősen megérett romhalmaz is. A foghíj telkek esetenként illegális szemétlerakóként funkcionálnak. Szóval sok mindent kell még itt rendbe hozni szépészeti beavatkozással. Bizonyára felvetődött Bennetek a kérdés, hogy miért használom a posztban a plasztikai illetve szépészeti beavatkozásokat hasonlatként. Ha megnézitek a sorozat első fotóját akkor megértitek, hogy ezt nem hagyhattam ki.

Csipkerózsika álma

Tudom, furcsán hangzik e heti posztom címe, de ott a helyszínen én rögtön ehhez társítottam a látottakat. Miután lefotóztam az előző posztban bemutatott golgota szoborcsoportot, akár indulhattam is volna haza. Nagyon hideg volt, de mostanában olyan ritkán sikerül időt szakítanom a fotózásra, hogy mindenféleképpen szerettem volna még kihasználni a maradék időt szürkületig. Ekkor jutott eszembe a Szent Vár kápolna felett elvezető kis erdei ösvény. Még soha nem mentem végig rajta, nem tudtam milyen hosszú és hová vezet. Nézzük meg! Mit veszíthetek? Maximum visszafordulok. Elindultam. Pár lépés után máris a kis kápolna rozsdás tetejével egy magasságban haladtam tovább.

Golgota szoborcsoport

Az óbudai kálváriát bemutató sorozat utolsó részéhez érkeztem. A keresztutat Óbuda német ajkú lakossága állíttatta, még az 1800-as évek első felében. Ennek az útnak a végén áll a golgota szoborcsoport.

Sárkány kastély

Akik először járnak itt és a Pércsi lépcsőn érkeznek kicsit meglepődhetnek, hiszen egy majd három méteres öntöttvas szárnyas sárkány állja az útjukat.

Újra a csendhegyen

Csendhegy. Ugye milyen szép hangzású szó? Gyorsan meg is jegyzem, hogy nem én találtam ki. Pár hónapja akadtam rá egy blogra Csendhegyek címmel, amely a Magyarországon található összes kálváriát próbálja meg összegyűjteni, a történetüket leírni és fotókon keresztül bemutatni. Nagy vállalkozás, de nekem is tetszik az ötlet. Egyszer már tudtam segíteni fotókkal a szerzőnek és a múltkori óbudai sétám kapcsán megígértem neki, hogy visszamegyek és lefotózom a blog számára az összes stációt. Egy meglehetősen hideg és szürke vasárnapon aztán elindultam. Most a Kiscelli utca felől érkeztem, hiszen a Pércsi Lajos lépcsőnél található az első stáció.

Séta a ködben

Van egy szokásom, miszerint az év utolsó napján igyekszem legalább egy-két órát fotózással tölteni. Szeretem egy jó kis sétával és a legkedvesebb időtöltésemmel zárni az évet. Így történt ez az idén is, de volt egy kis eltérés a korábbi évekhez képest. Mivel ez a blog csak az elmúlt év tavaszán indult, így most először fotóztam "szilveszteri" utcaképeket, pillanatokat. Ne számítson senki ünneplő tömegre, tűzijátékra. Én most más pillanatokra vágytam és megkaptam. Izgalommal vártam az év utolsó napját. A megelőző két napban gyönyörű idő volt, de nem tudtam mit tartogat majd számomra a szilveszter. Ködös, párás és nagyon hideg időre ébredtünk - ám a Nap sugarai is erősnek bizonyultak. Köd és napfény! Micsoda párosítás! Hihetetlenül szép ilyenkor a fény-árnyjáték. A célpontom idén is a Népsziget volt és a fotósétára a feleségem is velem tartott. Szokásunkkal ellentétben nem a folyópartra mentünk le, hanem elindultunk a Népsziget úton. Nyáron nagy errefelé a nyüzsgés, de most végtelen csend fogadott minket. A látványban nem csalódtunk.

Óbudai kálvária

Felérve a dombtetőre, az út mentén kisebb-nagyobb, düledező oszlopokat láthatunk. Az óbudai kálvária stációi nagyon látványosak voltak az őszi levelek körítésében.

Út vagy erdei ösvény?

Mindkettő! A karácsonyi és újévi üdvözletek előtti utolsó posztban  elhaladtunk az Óbudai Egyetem előtt, de a műút hirtelen véget ért. Egy erdős terület előtt álltam.